Végre vége a gyermekágynak. Nagy megkönnyebbülés. Legnagyobb problémánk a délutáni alvás, mintha nem akarna, de tudom, hogy fáradt. Ma kisebb megszakításokkal aludt 2,5 órát, de előfordult már, hogy egyben 3-4 órát. Védőnő szerint a saját ágyában kell aludnia, de én meg szeretem, ha itt fekszik mellettem, éjszaka úgyis a kiságyában alszik. Másrészt, ha látom, hogy csukódik a szeme a mi ágyunkon, akkor nem fogom megmozdítani, mert tuti nem fog aludni utána, és nem szeretnék újra 2 órát eltölteni azzal, hogy elringatom, csitítom. Úgy gondolom nappal megengedhető, hogy a szülők ágyában aludjon el. Majd ha lesz saját szobája, akkor átviszem oda, és akkor kénytelenek leszünk alkalmazkodni.
Voltam nőgyogyinál. Minden rendben. Emlékeztek rám, mint kismamára, elmeséltem, hogy mi történt, persze csak dióhéjban. Elrepült az idő, szerintük, szerintem nem. Én napról-napra élek itthon, sőt, minden nap szinte ugyanaz. Változik a séta útvonala néha, de persze csak lakótelepen belül, mert védőoltásokat nem kapta még meg. 20-án lesz ennek a nagy napja, utána szabadabban mozgunk már. Ki is megyünk majd Europarkhoz a karácsonyi vásárba.
A védőnő már nem jön hetente, csak minden 2. héten. Majd mi látogatjuk őt tanácsadás alkalmával 
. Legalább tudni fogom, hogy mennyi gyarapodott gyermekem az előző hét óta, bár eddig tartja szigorúan a 15 dkg-ot . Apropó hízás, nőtt az étvágya is. Ma 150 grammokat eszik meg.
Lelkiismeret furdalásom van viszont. Volt, hogy nem kakilt, nem tudtuk mi az oka, és kínoztuk szegény gyermekem 
. Azóta kiderült. Kevés az anyatej, pótolni kellett, viszont azóta még tovább csökkent, így tápszeres lett picúr. De már nem érzem magam rosszul emiatt mint korábban. A mellem el is utasította pár napja, a lefejt tejet kibukta, szóval most a fagyóba megy az a kis tej, amit még tudok produkálni, majd hozzátápláláskor jó lesz. Valaki azt mondta, az a lényeg, hogy valameddig tudtam szoptatni. Éjszaka könnyű volt, ez tény, de gy tűnik ma éjszaka meg kell próbáljam táppal megetetni. Vajon mennyi idő lesz? A szopit kb. 15 perc alatt tudta le, aztán aludtunk tovább. De ma 12 perc alatt evett meg 150 grammot.
December 10én, szombat délután a játszószőnyegre tettük, már tegnap is ott volt, de csak nézelődött. Feltettem a csengőt is, és úgy forgattam, hogy a lábával el tudja érni, a keze közelébe is tettem zörgő dolgot. Nagyon figyel mindent, és ami a feje felett van, azt kézzel próbálgatja ütni . Ez most egy zöld tyúkszerű dolog, de mindegy. Nagyon ügyes! Cserélgetni kell majd körülötte a játékokat? Lehet, de nem baj 
!
Ez egy olyan szülésélmény szerű bejegyzés, hogy tényleg élmény volt-e, nem vagyok benne biztos. Most viszont felejthetetlennek és megismételhetetlennek tűnik. Tudni kell, hogy rettegtem kicsit a szüléstől, noha kifelé nem mutattam senkinek sem. Féltem, hogy nem veszem észre ha beindul, féltem a több órányi vajúdástól, a gátmetszéstől, túlvilági dolognak tűnt a szoptatás, pelenkázás, stb. Ma már tudom, hogy tuti észreveszem ha beindul, nem lehet eltéveszteni. Részletek alant.
Október 17-én, reggel 7 órára mentem az István kórházba, ekkor még csak arról volt szó, hogy megfordítják utódom, mivel még mindig faros fekvésű volt. Előtte nem szabad enni, így éhen ültem ott és vártam a soromra. Előtte utánanéztem neten, hogy mire is számítsak, nem tűnt olyan borzasztó dolognak, így gyanútlan maradtam. Leírták viszont, hogy a szülést beindíthatja, ezt sem bántam volna, már belefért az időbe. Délben már be is kötötték az izomlazítót, hogy a méhem ne legyen olyan kemény, majd kb. 30 perc múlva már jött is a főorvos, további 8 ember kíséretében. Ennyien az államvizsgámon nem voltak, csodálkoztam is. Egy szál kórházi hálóingben feküdtem, ami takarta a melleim, és semmi mást. 2 doki próbálta megfordítani utódom, az egyik a fenekét, a másik a fejét húzta a megfelelő irányba. Fájt, nagyon. A videon nem torzult a nő feje, az enyém nagyon. Ilyet még nem éreztem. Mondták, hogy ez igazából egy hasmasszázs (de a masszőrt otthagynám fizetés nélkül), illetve, hogy lazítsak (persze, az olyan könnyű). Feladták úgy 15 perc múlva. Nem sikerült a művelet. Kifelé menet megbeszélték, hogy kiírnak császárra csütörtökre. Én indulni akartam, de olyan kimerült és éhes voltam, hogy sehova se jutottam, és ez volt a szerencse. Már péksütiről álmodoztam, amit felfalok. Amikor felültem az ágyon valami kifolyt, nagy mennyiségben, és átlátszó volt. Első terhesség, csak hallottam, hogy mi minden jelezheti előre a szülést. A magzatvíz folyt el. Egyik doki visszajött, elmondtam neki mi a helyzet, olyan nyugodt maradt, mintha azt közöltem volna, hogy kérek 1 kg kenyeret. Semmi hatás. SOS készítettem elő császárra, még aznap. Így délután 3-kor megszületett Viktor fiam. 9 nap volt még a kiírt időpontig. Spinális érzéstelítést kaptam, este 11 körül sikerült mobilizálni, addigra ettem valamit, ami után már nem estem össze, és el tudtam menni zuhanyozni. Ha újraélném is belekezdenék, nem bántam ezt a szülést, és lehet, hogy legközelebb már kérném az orvost, aki csinálta a műtétet. Választott dokim, szülésznőm, stb. nem volt.
Azért írom le, hogy később is el tudjam olvasni, hogy más is el tudja olvasni, lássa, hogy ilyen is van. A bejegyzések folytatódnak, hiszen azóta eltelt néhány hét.
Jelentem megújulunk .
Mivel én is jobban érzem magam a bőrömben, úgy éreztem ideje, hogy a blog külseje is átessen valamiféle változáson. A kezdeti rosszullétek, hangulatingadozások, étvágytalanságok, hisztik, és egyéb dolgok után, végre jól érzem magam a bőrömben. Teljesen ugyan nem múltak el a nyűgjeim, például ma reggel a 3. szoknyát sikerült jónak titulálni magamra, ez volt a kismama szoknya. Próbálkoztam egy ruhával, és egy egy bővebb szoknyával is, de az eredményt inkább hagyjuk. Bálnának még nem érzem magam, de munkahelyen néha zavar az asztal magassága, viszont ha lejjebb engedem a székem, akkor meg kényelmetlen lesz ülni rajta. Ami nagy pozitívum, bkv-n egyre gyakrabban adják át a helyet , a hasam szépen gömbölyödik, egész aranyosnak látom . Öltözködésben nincsenek nagy sikereim, nem is akartam teletömni a szekrényt kismama ruhákkal, de ma reggel rádöbbentem, van 1 szoknyám, 1 farmerom, és egy hosszú ruhám, amit még pár hétig tudok felvenni. Jót is mondjak, szárazabb a hajam !
Utódunk nemét is megtudtuk pár héttel ezelőtt . Nem takart el semmit, nagy terpeszben mutogatta magát az UH-nak, és nekünk. Fiú! Viszont ő nincs oda az UH vizsgálatokért. A héten szintén volt, és az édes kisfiam 3-szor rúgott belém akkorákat…, azt hittem meg is akar születni. A nyugodt poronty, aki eddig csak este 9-10 körül kezdett neki mozogni, most véletlenszerűen áll neki, sose tudom, hogy hol “támad”, és mikor . Az utóbbi napokban, hetekben az apja is elkezdett beszélni hozzá, én meg drukkolok, hogy rúgja már meg őt is, legalább a kezén át érezze, de eddig nem történt ilyen . Apuka mellesleg nagyon boldog, hogy kisfia aktív, és csak helyeselni tud, mikor mesélem mekkorákat rúg, persze, nem érez belőle semmit, így könnyű .
Üdv!
Ismét volt némi időm, így alkottam kicsit. Lovas cuccokat csináltam, a lovak a kedvenc állataim .
Az egyik darab egy szemüvegtok. A bentit holnap le is cserélem, főleg ha a mérte is megfelel .
A másik egy sima doboz. Csikóval a tetején, gyöngyházszínű alapon. A doboz alja pedig antik réz színt kapott. Repeszteni szerettem volna, de ezt a fajtát úgy tűnik nem lehet .
A képek nem túl profik . A lényeg azért látszik mindenhol.
Itt az idő, most már megmutathatom, véget ért a nagy ünnep.
Volt szó kézzel készített ajándékokról, idén belevágtam, nem bántam meg. Volt sok ötletem, de végül egy valósult meg belőle időhiány miatt. Szóval készült egy csodás falióra, üvegből, festettem, továbbá 2 pár fülbevaló, melyek csak színükben térnek el, de mivel volt anyagom és némi időm, így megcsináltam és megleptem vele magam .
Az óra mintát innen vettem: http://www.kreativvagyok.hu/uvegfestes/ora-uvegfestessel/
Ismét lázban ég az egész ország – világ. Kettős érzelmeim vannak. Egyrészt szeretek otthon lenni, a templomban a karácsonyi műsort megnézni, este hazamenni, olyankor olyan nyugodtnak érzem magam. Számomra itt ki is teljesedik az ünnep, és komolyan mondom, semmi más nem hiányozna, csak a családi körben érzem tényleg jól magam. DE! Az ünnep hozza magával a – számomra – kevésbé kellemes dolgokat, mint pl.: ajándékok után mászkálás, tömeg elviselés, nagy evés. Idén azonban nem akartam a vásárló tömeg része lenni. Az ajándékok nagy része már megvan , ami még hiányzik, az pedig kreatív munka. Kimaradnak a sablonos ajándékok, saját magam készítem. Bízom benne, hogy tetszeni fog mindenkinek, ha mégsem, akkor jövőre ismét a sablonos megoldások lesznek. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni.
Az idén valami sütivel viszont én is hozzájárulok az előkészületekhez, és nem akármilyen lesz azt megígérhetem . Olyan szilikonformákat találtam, hogy a szavam is elállt tőlük! .
formák itt: http://cookup.hu/
Férjhez mentem, új nevem lett, és itt kezdődött a probléma. Új személyit kell csináltatnom, illetve már megvan, de ehhez bizony el kell menni okmányirodába, mert ők nem küldik ki. Nyitás előtt 30 perccel már sor volt, kb. a 20. ember voltam. Odabent egy bácsinak el kellett mondani, hogy miért jöttél, és ő adott sorszámot, szép lamináltat. Legutóbb 3 éve voltam ott, akkor gép osztotta. Elkezdett valaki kiabálni, hogy aki személyire, vagy útlevélre vár, az menjen azonnal az X pulthoz, mert ott csinálják a fényképet. 20 ember állt sorba. 1 óra múlva már kezünkben egy A4-es papírral, amin volt egy vonalkód, és a tudattal, hogy van fotónk álltunk sorba egy másik pultnál. Innen rózsaszínke egyszer állt fel, de akkor 20-30 percre tűnt el, néha kiszaladtak emberek csekket fizetni, és addig állt a sor. Nem akartunk sokat, csak az igénylőlapot leadni. Sajnos ez a fajta nem tölthető le, és nem adható be csak úgy egyszerűen, pedig gyorsabb lett volna. Közben “fényképész” néni az iroda túl végéből kiabál, hogy “vállalkozói igazolványra ki vár?”, senki. 9.30 körül érkezik újabb ügyfél, közli bácsival, hogy úgy személyit szeretne (ez nagyon népszerű volt aznap), bácsi közli, hogy ahhoz elfogyott a sorszám, de tud adni forgalmihoz . Ügyfélszolgálat 8-12 van nyitva. Én 2.5 órát álltam azért, hogy leadhassak egy papírt. Próbáltam időpontot kérni email-ben, telefonon, email-re 2 hét múlva válaszoltak, telefonra pedig senki. Kiderült azért, mert szabadságon vannak néhányan és lassabb az ügyintézés. De néhány dolog még mindig nem világos: miért nem gép osztja a sorszámokat? Amelyik pultnál senki sem vár, onnan miért nem mennek át másikhoz, hogy kicsit gyorsabban haladjanak? Miért kell nyitás előtt már az ajtóban sorban állni? (Szerintem ez volt a legmegalázóbb része.) Munkaköri leírás, hogy jópofizzanak velem? Sajna az új nevemhez nem szoktam hozzá még teljesen, így néha rutinból a régit írtam, így volt ez a csekkeknél is, és számon kérte rózsaszínke, hogy miért nem az újat? Elmondtam, majd közölte, hogy erre mindenki már lelkileg készül, gyakorolja otthon, írogatja az esküvő előtt! Nekem erre nem volt időm, és eszembe se jutott, hogy ezzel foglalkozzak. Tanúság? Nem tudom. Szabit kell kivenni ha hivatalos ügyet intézek? Más tapasztalat?
Ez nem a palotajátékok összefoglalója, az majd csak pár hét múlva jön . Ez egy kis kesergés, mert idén bizony elmarad abban az értelemben, hogy nem töltjük ott a hétvégét, hanem csak egy napot. 4-en mentünk volna, sajna a másik pár visszamondta a kirándulást, kedvesemmel pedig nehezen értünk egyet a programot illetően. Én szívesen nézelődök, és veszek is valamit, végtére is nem jöhetek haza vásárfia nélkül. Párom ő inkább leül sörözni, ő nem szeret a tömegben sétálni, megnézni minden kis vackot, stb. Bánt a dolog kicsit, mert jobban vártam ezt az egy hétvégét, mint az esküvőnket, de tényleg. Itt kimozdultunk volna egy teljes hétvégére ebből a büdös városból.Másrészt egy szavam se lehet, meg se kellett említenem neki, hogy akkor csak egy napra, kitalálta. Megígértem én is, hogy ülök vele és sörözök, ha ő is mászkál kicsit velem. Lovagi tornát tuti megnézzük, az kihagyhatatlan élmény. Egy nap is ajándék, csak egy baj van, nagyon hamar el fog repülni.
Régen írtam, pótolom. Nem történik sok dolog, de azért vannak furcsább napjaim. Egyik ilyen fura nap volt, amikor a boltban jártam, és vettem gyümölcsöt és vizet, épp úton voltam valamerre, és úgy gondoltam ott tankolok fel. A pénztártól távoztam, már pakoltam volna a táskámba, amikor valami dünnyögő hangot hallottam, körülnéztem, és a biztonsági őr állt mellettem, és magyarázott. Mint kiderült a blokkomat kérte el, odaadtam, és én mentem volna, de ekkor rákezdte a hülyeségeit! Szentül meg volt győződve róla, hogy én tettem a kosaramba egy csokit, és hogy azt zsebre is vágtam! (Itt elkezdett viszketni a tenyerem.) Én tagadtam, sose loptam, főleg nem olyan helyről, ahol tudom, hogy kamera működik, nem most jöttem a falvédőről. Ő kitartott, és megkért, hogy ürítsem ki a zsebeim. Szűk nadrágba voltam, nem sok helyre tudnám eldugni, ha elteszek valamit, zsebekből kiszedtem ami benne volt (papízsepi, mp3), megmutattam. Tovább dünnyögött, és itt elpattantak az idegeim, megkérdeztem, hogy a táskámból kipakoljak-e, hogy megnézhesse mi van nálam. Ezt már nem kívánta. Ő az mp3-at nézte csokinak. Egy dolog volt pozitív, bocsánatot kért/dünnyögött az orra alatt.
Én elhiszem, hogy neki ez a munkája, de ne célozza meg feltétlen az egyedül vásároló nőket. Vannak mások is az üzletben. A másik, majdnem behúztam neki, mert ott ólálkodott a környékemen, már a kassza előtt is, én meg azt hittem tolvaj. De ha ütök tuti, hogy a másikat a faltól adja. Végül, TESSÉK MEGTANULNI ÉRTHETŐEN BESZÉLNI, mert nem értem, hogy mit akar, és legközelebb ott fogom hagyni, aztán azt csinál nyikhajka amit akar.
Meglátogattuk kedvesem nagyszüleit, Salgótarjánban élnek. El szoktunk menni ilyenkor kicsit sétálni a hegyekbe, ha nem is hosszú túrára, de pár órára mindenképp. Szeretem, mert érezni, ahogy megtelik a tüdő tiszta levegővel, és a város után végre van tér, messzire ellátni, virágokat nézegetni, egyáltalán kint lenni. Tudom, fővárosunkban is van lehetőség, de az a baj, hogy mindegyik kirándulóhelyet ellepi az emberek sokasága amint kisüt a nap. Itt nem voltak emberek, legalábbis nem sok, és én ezt szeretem. Szombaton meleg volt, de vasárnap…. igazi kirándulóidő köszöntött ránk.
Kiderült, hogy Ipolytarnócon van egy múzeum (?), ahol több millió éves fák és lábnyomok vannak, ahol minden lépés 15000 évet jelent vissza az időben. Felfogni is nehéz, szinte lehetetlen. Nagy munkálatok vannak, látszik, hogy még közel sincs készen a terület, még nagy tervek, nagy kivitelezések vannak hátra, de ha kész lesz…. Volt idegenvezetőnk, és összesen voltunk 5-en a csoportban. Ez jó volt, minden meg tudtunk nézni anélkül, hogy át kelljen verekedni magunkat emberek hadán. Maga a terület amit megnéztünk nem volt nagy, de így is gyorsan eltelt az az egy óra, amit erre szántak. Láttunk megkövült fatörzseket, állatok megkövesedett maradványait, vitrinekben képeket, leleteket, egy 3D-s filmet, állatok lábnyomati, amint a folyóhoz mentek inni. Magát a folyó medrét is meg lehetett nézni, sőt volt egy hely, ahol rá lehetett állni a 20 millió éves homokkőre , csináltattam is egy képet, de gyorsan . A nagy fatörzsnek már csak töredékét láttuk, de ott volt szemléltetésképp, hogy mekkora volt, átmérője valaha 2,5-3 m között mozgott. Nagy. Hossza? 90 métert tippelek. Azt mondta idegenvezető, hogy nem mozdították el az eredeti helyről, most is ott fekszik, ahol anno megtalálták. Valamikor tenger hullámzott azon a vidéken, és sok cápa élt arrafelé, aztán kitört a vulkán, elpusztított minden életet, és megőrzött minden emléket, nyomot nekünk.
A 4. dimenzió. Mozi is van, egy kb. 15 perc hosszúságú filmet vetítenek le, és szerintem elég is, nagy élmény, de megterhelő. A szék mozog, de inkább rángat. Van a filmben időutazás, először 1000 évet megyünk előre, majd 20 milliót vissza, és átélhetjük az vulkánkitörést is. A kezelő azt mondta, ha bárki rosszul van határozott kézfeltartással jelezzen. Én nem mertem, mert féltem, hogy kiesek a székből. Nem most lesz, mikor újra beleülök, és egy másik dolog, előtte semmit sem szabad enni. Mi reggeliztünk ugyan, de annak már volt néhány órája, így is összerázott. Még egy javaslat, előbb a parkot kell megnézni a fával, és maradványokkal, csak utána a mozit, és a végén pihenni, amíg vissza nem nyeri mindenki az egészséges színét. A mozit azért próbáltuk ki, mert az hallottuk, hogy fergetegesen jó.
Mindenképpen ajánlom mint egy napos programot, egyszer el kell menni is meg kell nézni mindent ami ott van. Mi is visszamegyünk még mindenképp.
